Ádánd ismertetése
A térség települései 12 statisztikai kistérséghez tartoznak. Ádánd a Siófoki Kistérséghez tartozik. A települések gazdasági, társadalmi viszonyát befolyásolja távolságuk a Balatontól.
| Ádánd területe: | 29,52 km2 |
| Népesség(2001): | 2416 fő |
| Népsűrűség: | 81,84 fő/km2 |
| GPS koordináták: | 46.85617, 18.15867 |
Ádánd település története
Ádánd keletkezése - források szerint - 1082-re tehető. Egy 1265-ös oklevél szerint az Árpád-korban a falu mai közigazgatási területén öt kis település létezett. 1356-ban heti vásár tartására kapott jogot. Az évszázadok során több nemzetség és földesúri család birtokolta ezt a közlekedésileg is fontos területet. Valaha itt haladt át az a római hadi út, mely a Balatont megkerülve Győrbe vezetett. Ádándnál hidat is építettek a Sió által elöntött völgy felett.
A török időkben a település elpusztult. A 18. században újratelepült, mezővárosi rangot kapott. Ekkori írások szerint a legelői nagyok, szőlőhegye termékeny volt. Fa helyett náddal kereskedtek a lakosok. A 19. századtól több földbirtokos osztozott a területen, közülük Csapody Pál emelkedik ki, kinek kastélya ma is megtalálható itt. A II. Világháborúban a település és környéke hadműveleti terület volt. A visszatérteket romos házak, és elpusztult állatállomány fogadta. A rendet a megalakuló polgárőrség biztosította. Megkezdődött a helyreállítás. 1951-ben megalakul a Petőfi MGTSZ.
Földrajzi fekvés, megközelíthetőség
Ádánd község a 46,40 szélességi és a 18,50 hosszúsági fokon, az Adriai tenger szintje felett 110-120 méter magasságban helyezkedik el. A Siófok-Kaposvár vasútvonal mellett, a Kis-Koppány két partján, a Sió völgyében terül el. A fővárostól DNy-ra 108,9 km, a Balaton partján fekvő Siófoktól 9-10 km légvonalban található. Szomszédos községek: Ságvár 5,7 km, Siójut 3,1 km, Szabadhídvég 8,3 km.
A régió közlekedési infrastruktúrája folyamatosan bővül. A vízi- és légi közlekedés alapinfrastruktúrája széleskörű, gazdasági szerepe azonban csak jelentős fejlesztésekkel növelhető. A közeli Siófok-Kiliti reptér egyenlőre kisgépek fogadására alkalmas.
A fő közlekedési utak közül a 7. sz. a déli part elsőrendű tengelye. Az M7-es autópálya folyamatosan épül. A települést Balatonszabadi és Ságvár felől lehet megközelíteni. Szorosan ide nem tartozik, de idegenforgalmi szempontból fontos, hogy a Balaton körüli kerékpárút felmért nyomvonala 222 km, amelyből 156 km önálló kerékpárút és 66 km kijelölt kerékpárbarát útvonal.
Természetföldrajz
Jellegzetes természetföldrajzi adottsága a helyenként 25-30 m vastagságot is elérő lösztakaró. Az itt élők által sárga földnek nevezett löszt régen építőanyagként használták fel házakhoz, pincékhez. Az évezredek során a lösztakarón termékeny mezőségi talaj (csernozjom) alakult ki.
A mezőgazdálkodás kedvező feltételeit szépen jelképezi a község címerében levő sarlóval átölelt búzakéve, a dús fürtű szőlőtőke, az aranyló nap, és a hal, ami a vidéket átszelő vizekre, a Sióra, a Kis-Koppányra és a hajdani Sió menti mocsarakra utal. A település határában ásványvizet rejt a föld.
Látnivalók
- A 18. században épült a Csapody kastély (ma a mezőgazdasági szakmunkásképző kollégiuma), a kastélyban Fekete István emlékszoba van berendezve.
- A 19. század eleji barokk református templom.
- Az 1747-ben felszentelt barokk stílusú római katolikus templom.
- A település érdekessége még a római katolikus templomkertben elhelyezett klasszicista Immaculata-szobor (Szeplőtelen Szűz) 1816-ból.
- A községhez tartozik Hetye középkori falu megmaradt románkori templomának romja.
